Fülöp Henrik címkéhez tartozó bejegyzések

Az iskolarendszerű és a felnőttképzés közötti hasonlóságok és különbségek.

A felnőttkori tanulás dimenziói csoportosíthatóak aszerint, hogy a tanulási processzusok az oktatás-képzés intézményrendszerén belül hol zajlanak.

Fülöp Henrik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E szerint két kategóriát alkotunk: a tanulás történhet iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül. Az iskolarendszerben történő tanulás felnőttkorban a szűkebb kategória. Iskolarendszerű oktatásban az vesz részt, aki államilag nevesített közoktatási vagy felsőoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolákban, főiskolán vagy egyetemen) tanul, és itt közoktatás esetén tanulói, felsőoktatásban pedig hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sokkal összetettebb rendszert képez. Itt a formális, a non formális és az informális tanulás egyaránt megjelenik. Míg az iskolarendszerű felnőttoktatás jellegéből adódóan formális, az iskolarendszeren kívüli felnőttkori tanulás egyaránt lehet formális (pl. OKJ-s tanfolyam a képzőközpontban, autóvezető-tanfolyam), illetve non formális (pl. foltvarró szakkör a művelődési házban).
A non formális tanulás – megint csak jellegéből adódóan – az iskolarendszeren kívüli szakágazat része. Az informális tanulás, mivel egész életünket átszövi, mind az iskolarendszerben, mind az iskolarendszeren kívül megjelenik.

Folyamatos változásokon mentek keresztül azok a társadalmi funkciók, melyeket a felnőttképzés intézményesülésének kezdetei, azaz a XVIII-XIX. század óta betölt, és az elmúlt évtizedekben ez a folyamat fel is gyorsult. A hangsúlyeltolódások, szerepváltozások a mai napig nyomon követhetőek.

E felosztás szerint a felnőttképzés funkcióit két nagy csoportba: a szocializációs, vagy a személyes szükségleteket kielégítő funkciók közé sorolhatjuk. Az előbbibe azok a feladatok tartoznak, melyeket a felnőttképzés, mint oktatási alrendszer azért lát el, mert erre igény mutatkozik
a közösség, az állam, a társadalom oldaláról. Az utóbbi csoportba azokat a funkciókat soroljuk, melyek életben tartását nem a társadalom, hanem közvetlenül az egyén szükségletei, elvárásai, igényei teszik szükségessé.:( személyes szükségleteket kielégítő funkciók).
A felnőttképzésnek elsősorban a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességét kell szolgálnia. Természetesen szerepe van a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában is.
Tovább…

Fülöp Henrik
Felnőttképzés

Felnőttképzés, és munkaerő-piaci elvárások.

„Versenyképes oktatás, versenyképes munkaerőpiac, Intézményi törekvések”
A felnőttképzés elsődleges célja egy konkrét szakképesítés megszerzése.

Fülöp Henrik

A felnőttképzés másodlagos céljai az emberek munkaerő-piaci helyzetének javítása, folyamatos szakmai képzése, a munkaerő-piac számára értékes és szükséges kompetenciák elsajátításának elősegítése, valamint a már meglévőnél magasabb szintű szakképesítés megszerzésének elősegítése.

A felnőttképzés további funkciója, hogy foglalkoztatást segítő képzések segítségével támogassa a munkanélküliek ismételt kilépését a munkaerőpiacra, és képzésekkel javítsa a munkahely megtartást, a már betöltött munkában a munka eredményességét, a szakképzés sikerességét, továbbá elősegítse a munkahely keresést. Ez akár történhet pályaválasztási ismeretek oktatásával, vagy álláskeresési ismeretek, készségek megtanításával, esetleg egyéb, bizonyos munkakörökhöz szükséges konkrét kompetenciák fejlesztésével: ilyenek például az alapvető számítógép-kezelési ismeretek, nyelvtudás, kommunikációs készségek.

Átrendeződik a fontossági sorrend, új készségek, új képességek kerülnek arra a listára, amely megmutatja, hogy az elkövetkező években melyek lesznek az ideális munkavállaló legfőbb ismérvei. A problémamegoldás továbbra is ennek a listának a csúcsán szerepel, de dobogós helyre kerül a kritikus gondolkodás és a kreativitás egyaránt.

A Felnőttképzési Intézmények több éve törekednek teljesítményorientáltan, és sikeresen szervezni, indítani, gondozni az intézményekhez kapcsolódó tanfolyamokat, képzéseket, tréningeket. Minden megye intézményrendszere, ezen belül a Felnőttképzési Intézmények struktúrája is sajátos arculatú. A jövő tervezésekor – a hagyományok, tradíciók, figyelembe vételén túl fontos momentum, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a helyi munkaerő- piaci igényeknek (digitális gazdaság, stb.). Ugyanakkor a felnőttképzés érdemi megújítása elképzelhetetlen a naprakész elméleti és használható gyakorlati tudást adó oktatás nélkül. Az itt felvázolt felnőttképzési struktúra egészének megvalósításához kapcsolódó célok elérése érdekében egyrészt szorosabb, produktívabb kapcsolatot szükséges kiépíteni a pályaorientáció, ill. a pályaválasztás területén az iskolarendszerű oktatási intézményekkel, másrészt a munkaerőpiacot meghatározó mindennemű gazdasági szereplőkkel.

Felnőttképzési Intézmények célja: Az ismeretekhez megfelelő kompetenciát biztosítani a munkaerő- piac folyamatosan változó elvárásai és igényei alapján.
Az Európai Uniós projektek által fokozni tudjuk az együttműködési készséget, közös alapot teremtünk a munkára, emelni tudjuk a képzések színvonalát, ezzel hatékonyabb fejlesztést érhetünk el a résztvevők körében.
Hátrányos helyzetű megyéink vidéki településeinek polgárai aktivizálódnak, az új felnőttképzési programokba történő bekapcsolódással. Ennek eredményeként kimutatható a minőségi hatás. Ez a hatás az egyén életében azonnal jelentkezhet. Társadalmi és gazdasági szinten azonban ez egy hosszú távú befektetés.

A gazdasági válságot követően az elmúlt években megkezdődött a Felnőttképzés és a Szakképzés átalakításának terén a következetességre épülő, hiányszakmákra fókuszáló, a munkaerő-piac igényeihez szorosan igazodó, tudatos kompetencia alapú felzárkóztatás, és a gazdaság motorját képező szakember képzés.

Fülöp Henrik
Intézményvezető